Valamikor i.e. 360 körül Xenophón, egy attikai öregúr, korinthoszi elvonultságában végső formába önti egyik fő művét, az ideális uralkodóról és hadvezérről szóló Kürosz nevelkedését.

Ha egyszer elolvasod a könyvet, nem lennék meglepve, ha úgy éreznéd, ma is szívesen választanád Xenophónt mentorodnak. A mai írásban mutatok egy kis ízelítőt, miért gondolom így.

Athéni Xenophón (kb i.e. /427 – i.e. 355) kalandos életének alkonyán alkotta meg egyik teljes egészében fennmaradt, utópisztikus fejedelmi tükrét, a Kürosz nevelkedését, melyben az ifjú perzsa herceg figuráján keresztül tárul elénk egy idealizált, a szókratészi tanítások jegyében gondolkodó uralkodó és hadvezér képe.

Ha Xenophón ma élne, elképzelhető, hogy már számos management és leadership könyvet megírt volna. Ám gondolatai így, majdnem 2400 év távlatából is, érthetőek és értelmezhetőek a mai vezetők számára.

A történet elején az asszírok támadása miatt Média királya, Küaxarész a sógorához, Kambüszész perzsa királyhoz fordul segítségért. A vének tanácsa a sereg vezetésével Kambüszész fiát, a fiatal Küroszt bízza meg, aki nyomban megkezdi a hadjárat előkészületeit. A határ felé menetelve Kürosz és Kambüszész között lezajlik egy párbeszéd, melyben a perzsa király az uralkodás és a hadvezetés néhány gyakorlati kérdésével kapcsolatban ad hasznos tanácsokat fiának.

Nézzünk meg néhány részt ebből a beszélgetésből és lássuk mit jelenthetnek ezek a jelen vezetői számára. Az idézetekhez a Fein Judit fordításában megjelent, 1979-es kiadást használom.

Első téma: a siker az elvégzett munka gyümölcse

A beszélgetés elején Kürosz biztosítja apját, hogy megtette kötelességét az istenek felé. Kellő szertartások kíséretében kérte segítségüket és kért tőlük jeleket mielőtt seregével hadba indult volna.

„- Azt mondtad egyszer, jól emlékszem, hogy alighanem többet tudunk elérni az isteneknél, és természetesen az embereknél is, ha nem akkor hízelgünk nekik, amikor bajban vagyunk. Amikor legjobban megy sorunk, akkor kell a legtöbbet törődnünk isteneinkkel. Azt mondtad, barátainkkal is éppen így kell viselkednünk.

– Ugye, fiam, milyen könnyű lélekkel tártad most kéréseidet az istenek elé, mivel mindig figyelmes voltál velük? És abban is bízhattál, hogy kívánságaidat teljesítik, hiszen tiszta lelkiismerettel állíthatod: soha nem felejtkeztél meg róluk. … Az ember tegye meg előbb a kötelességét, és csak aztán kérjen boldogságot az istenektől.”

Az igazi győzelmeket ritkán kapjuk ajándékba, ritkán történnek velünk „véletlenül”. A mindennapokba befektetett munka, a következetes elvek szerinti működés és az alázat az, ami alapján a „corporate istenek” végül ránk mosolyognak. Aki csak akkor néz az emberei és munkatársai felé, és csak akkor igyekszik vezetőként viselkedni, amikor ég a ház vagy valami komoly kihívás érkezik, annak sokkal nehezebb dolga van.

Második téma: gondoskodj a csapatodról, mielőtt elvárásokat támasztasz

Továbbfűzve gondolataikat, Kambüszész és Kürosz egyetértenek abban, mi a jó vezető ismérve: a saját, vagy csapatának jóléte.

„- És, ugye nem felejtetted el, fiam, azt sem, amiről ismét máskor elmélkedtünk: milyen nagy és férfihoz illő teljesítmény, ha valaki nemcsak arra törekszik, hogy testében, lelkében kiváló legyen, és hogy ezt elismerjék, hanem arról is gondoskodik, hogy maga és háza népe életszükségleteit megfelelőképpen kielégítse. Ezt önmagában véve is nagy dolognak tartottuk, hát még azt, ha valaki úgy tud uralkodni másokon, hogy minden szükségletüket bőven kielégíthessék, és minden tekintetben megfelelő legyen az életük.

– Emlékszem, apám, ezt is mondtad. Már akkor egyetértettem veled, hogy nem könnyű dolog szépen uralkodni … Mert az emberek úgy vélik – észrevettem én rajtuk, barátainkon kezdve a sort -: a vezér abban különbözik a többiektől, hogy gazdagabban étkezik, több kincset halmoz fel otthon, tovább alszik, és jóval kényelmesebben él, mint alattvalói. Pedig, szerintem, az uralkodónak nem tunyaságával, hanem előrelátásával és munkakedvével kell kitűnnie”

Kürosz gondolkodásával és tetteivel az egész mű során ideális „role model-ként” viselkedik. Megtestesíti azt a vezetőt, aki érti: kiváltságai csupán a többiekért viselt állandó felelőssége és áldozatkészsége miatt járnak számára. A vezetés nem egyszemélyes játék, a sereg megfelelő jóléte, edzettsége, taktikai felkészültsége, harci kedve mind olyan feladat, melynek fenntartásáért a jelenkor vezetője ugyanúgy felelős, akár egy ókori hadvezér.

Harmadik téma: taktika vs. stratégia

A beszélgetés egyik pontján Kürosz felidéz egy esetet, amikor apja kérdőre vonta mit is tanult attól az embertől, aki a hadvezetés tudományára oktatta.

„… megkérdezted: „Mondd csak fiam, akinek a pénzt adod, a hadvezér tudnivalói között említette-e a gazdálkodást is? Mert a mindennapi élelemre a katonáknak ugyanúgy szüksége van, mint a házad népének.” Bevallottam, hogy erről egy szóval sem tett említést. „És az erő és egészség ápolásáról beszélt-e? – faggattál tovább. – Mert a hadvezérnek ezzel is törődnie kell, nemcsak a stratégiával.”. Mondtam, hogy nem beszélt erről. Te tovább érdeklődtél, vajon megtanított-e azokra a módszerekre, amelyekkel szövetségeseinket kiváló harcostársakká képezhetjük. Miután megtudtad, hogy erről sem hallottam, megkérdezted: „És arról mondott-e valamit, miképpen kell a seregben harci kedvet ébreszteni? …”. Azt kellett felelnem, hogy bizony ezt sem mondta. „Hogyan lehet a hadsereget leginkább engedelmességre bírni? Erről mit tanultál fiam?” – folytattad. Mikor kiderült, hogy semmit az égvilágon, megkérdezted, végeredményben mire tanítottak a hadászati tudományok címén. „Taktikára” – feleltem. Mire kacagtál, és pontról pontra bebizonyítottad, hogy élelem, engedelmesség, egészség és a hadi mesterség különböző ágainak ismerete nélkül a taktika mit sem használ a seregnek.

Így világítottad meg előttem, hogy a taktika csak egy kis része a stratégiának.”

Vezetőként ne higgy azoknak, akik felületes megoldásokat kínálnak. A feladatod összetett. Egy jól működő csapatnak először az alapjait kell körültekintően megépíteni. Folyamatokat kialakítani, célokat kitűzni, feladatköröket meghatározni, a megfelelő tagokat kiválasztani, megtölteni az egészet értékekkel, mindenki számára célokat adni stb, stb. Taktikát alkotni egy-egy célra, egy-egy feladatra tudunk, amit aztán egy megfelelő stratégiával rendelkező csapat lesz képes eredményesen megoldani.

Negyedik téma: távol lenni, közel lenni

A beszélgetés a katonák harci kedvének felkeltésére, és az engedelmesség kérdésére terelődik.

„- Ha mélyére nézek a dolgoknak a fegyelemre ösztönzés legfőbb mozgatóját abban látom, ha dicséret és tisztelet illeti az engedelmeseket, de megvetés és büntetés az engedetleneket.

– Lehet, fiam, hogy ez az út vezet a kényszerű fegyelemhez, de sokkal jobb, ha a katona önként engedelmeskedik a parancsnak. Ehhez pedig más és rövidebb út vezet. Az emberek szíves örömest hallgatnak mindenkire, akikről azt gondolják, hogy jobban tudja, mi válik javukra, mint ők maguk. … Ha viszont az emberek úgy vélik, hogy az engedelmességből káruk származik, dacolnak a büntetéssel, és nem törődnek az ajándékkal sem.

– Azt mondod tehát, apám, katonáim akkor engedelmeskednek majd legjobban, ha okosabbnak látszom, mint ők?

– Azt bizony

– Igen, de miképpen kelthetem minél hamarabb ezt a látszatot?

– Semmi sem egyszerűbb ennél: légy valóban okos mindabban, amiben annak akarsz látszani! Jól figyelj rám, és meglátod, hogy igazat mondok.

…

– Hogyan tanuljam meg azt az igazi bölcsességet, hogy tudjam, mi hasznos és mi nem?

– Ami tanulással elsajátítható, azt természetesen meg kell tanulnod, gyermekem, mint ahogy megtanultad a taktikát is. Más dolgokban, amelyeket az emberi ész sem megtanulni, sem előre látni nem képes, jóstudományod révén leszel bölcsebb a többinél, mert megkérdezheted az istenektől, mi a teendő. Ha pedig valami a gyakorlatban bizonyul helyesnek, ügyelj rá, hogy mindig úgy is csináld

– Az egyik legfontosabb dolog szerintem – mondta Kürosz -, hogy az embert szeressék katonái. Nyilvánvaló, hogy ezt ugyanúgy vívhatjuk ki, mint barátaink szeretetét: be kell bizonyítanunk, hogy jótevőik vagyunk.

– Csakhogy nehéz dolog ám, fiam, mindig azokkal tenni jót, akikkel szeretnénk. Sokkal igazabb társa leszel katonáidnak, ha velük örülsz örömüknek, velük szomorkodsz bánatukban, ha szorult helyzetükben készséggel segítségükre sietsz, ha aggódsz értük, és igyekszel előrelátóan gondoskodni róla, hogy bántódás ne érje őket.”

Mai értelemben természetesen nem engedelmességről, parancsról és katonákról beszélünk, így ha Kambüszészt egy ma élő rutinos vezetőként próbáljuk meg elképzelni, helyettesítsük be szavait célokkal, munkatársakkal, feladatokkal.

Ha figyelmesen olvassuk, érezhető, hogy ő már évezredekkel ezelőtt sem javasolta azt, hogy csapatunkat pusztán parancsokkal, félelemre és jutalmazásra alapozva vezessük. Sokkal hasznosabbnak látta, ha társainkat megnyerjük magunknak és olyan környezetet teremtünk, ahol biztonságban érzik magukat, és azt látják, hogy a vezetőik az ő sikereikért és jólétükért dolgoznak.

Szintén értelmezném azt a részt, ahol a katonák leginkább a náluk okosabb vezérnek engedelmeskednek. Itt arról van szó, hogy a vezetőnek tudnia kell elvégeznie azokat a feladatokat vagy meghoznia azokat a döntéseket, amik rá hárulnak, és ezeket nem az embereire kell terhelnie, rájuk hárítva ezek súlyát és felelősségét. A vezetőnek el kell viselnie az ezzel járó magányt és távolságot a csapat többi tagjától.

Mindehhez folyamatosan képeznie kell magát. Megtanulni amit meg lehet, ellesni a jó gyakorlatot másoktól és végül, ha más lehetőség nincs, bíznia kell a saját megérzéseiben (jóslásaiban), melyeket idővel egyre magabiztosabban tud használni.

Az utolsó üzenet ebből az idézett részből pedig az, hogy a vezető igazi társa is kell legyen az embereinek. Legyen közel hozzájuk a nehéz időkben, de ne feledkezzen meg arról sem, hogy megfelelően megünnepelje és kiélvezze a jó pillanatokat is velük együtt!

Ötödik téma: a jutalom

És hogy miért éri meg Kambüszész szerint megküzdeni a vezéri szerep nehézségeivel?

„- Arra célzol tehát, apám, hogy a hadvezér kitartóbb legyen katonáinál?

– Arra bizony – felelte Kambüszész. – De azért ne csüggedj, fiam, mert hidd el nekem, hogy a testi megpróbáltatás nem viseli meg egyformán a hadvezért és a közkatonát. A hadvezér szenvedéseit némiképp enyhíti a közmegbecsülés, és az a tudat, hogy minden tettét ezrek figyelik.„

Azért tehát, mert a vezér az, akire a többiek figyelnek és nincs annál értékesebb dolog, ha ez a figyelem megbecsülést és szeretetet jelent.

Hatodik téma: figyelni a széljárást

A beszélgetés vége felé hangzik el ez a mondat:

„De ha van valami nagyon fontos, amit megtanulhatsz tőlem, fiam, az a következő: soha ne kockáztasd a magad és sereged épségét azzal, hogy nem veszed figyelembe az áldozati jeleket és madárjóslatokat. Mert gondold meg: az emberek csak feltételezések alapján döntenek, és nem is sejtik, melyik cselekedetük vezet majd jóra.”

És igen. A jó vezető figyeli a tágabb környezetet és olvas a jelekből. Tudja milyen célok mozgatják a nála feljebb lévők tetteit. Milyen köztük a viszony, merre haladhat a szervezet, melynek a saját csapata is része. Jó érzékkel kell tudnia navigálni és veszélyes kockázatok nélkül megtalálni az eredményességhez és a sikerekhez vezető utat az éppen aktuális környezetben.

Kürosz és Kambüszész sokat elmélkedtek még hasonló dolgokon, ahogy Perzsia határához közeledtek. A mű további részében pedig Xenophón az ifjú vezér tettein és szavain keresztül számos példát ad még az ideális vezetőről alkotott elképzeléseiről.

A Kürosz nevelkedése olyan mű, ami még a mai modern világunkban is sokat segíthet felkészülnünk egy asszír támadás ellen. És nekem ezért Xenophón műve mindenképp helyet érdemel a könyvespolcomon!

A komment a blog lelke. Ha van véleményed a témáról, megmozgat benned valamit, egyet értesz vagy akár teljesen mást gondolsz, kérlek szólj hozzá a cikkhez! Az én tapasztalatom csak egy dolog, a te meglátásod viszont további érték nekem és más olvasóknak. Ha tudsz valakiről, akit érdekelhet a bejegyzés, kérlek ne habozz megosztani vele!

Kérdéseidhez a saját válaszaid, céljaidhoz a saját megoldásaid megtalálásában személyes coaching folyamat keretében tudok segítséget adni. Jelentkezz bármilyen elérhetőségen és megbeszéljük, hogyan működik! www.facebook.com/ifjutitan.hu, https://www.instagram.com/ifju_titan/

Nagyon köszönöm a figyelmet!